2014. február 8., szombat

Állítások

Az egyik kedvencem az állítópróba. Színészként ekkor semmi dolgom, de szívesen bejártam, amikor csak tehettem. A készülő előadásról mindig ekkor értek a legelső benyomások. Érdekes volt látni, ahogy a gondolat elkezdi felosztani a teret.

Ugyebár arról van szó, hogy ilyenkor az elképzelt díszlet elemeit jelezve elhelyezzük a térben. Még minden csak jelzés, de már van néhány körvonal, látszódnak a fő arányok, jellemző adottságok, hangsúlyok.
Már beköltözik valami visszavonhatatlan. Kötés.

Az egész  hetünk ebben telt. Azt a gondolat rendet, amit az elmúlt hónapokban titokban, magamban, dédelgetve és óvatosan felépítettem, kénytelen voltam az első állítások próbájának kitenni. Mivel nincs túl sok tapasztalatom rendezés terén, az első lépéseknél nagyon figyeltem minden zajra, mint amikor az ember először lép rá a jégre. Persze, ha valaki korcsolyázni szeretne, ez elkerülhetetlen. A műjég nem nekem való.

Halász Pétert a főiskolán ismertem meg, sok mondata emlékezetes.

"Ha nincs meg a fejünkben a hely, ahol együtt lehetünk, akkor ne legyünk együtt"

Ez az egyik.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése